A Föld középpontja felé haladva 1 kilométerenként átlagosan 30 Celsius fokkal emelkedik a hőmér- séklet. Vulkanikus területeken, üledékes medencékben – ilyen a Kárpát-medence is – ennél nagyobb a hőmérséklet emelkedése: 100 méterenként átlagosan 5-7 Celsius-fokkal emelkedik. 1000 méter mélységben a réteg- hőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot. 2000 méter mélységben pedig már 100 fok feletti hőmérsékletű, jelentős mezők terülnek el. Hévízkészletünk legkevesebb 500 milliárd köbméterre tehető, amiből mintegy 50 milliárd köbméter ki is termelhető.

A geotermikus energia hasznosítása elsősorban a felszínre érkező hévíz hőmérsékletétől függ. A 100 °C feletti hőmérsékletű hévíz alkalmas lehet elektromosenergia-termelésre is. A 100 °C alatti hőmérsékletű hévizek hőcserélőn keresztül történő közvetlen hő-hasznosítása a leggyakoribb (pl. épület, növényház fűtése), majd a 35-20 °C -ra lehűlt vizet balneológiai célokra használják fel. Bár a hévíztermelésre alkalmas kút létesítése költséges, a geotermikus energia általában gazdaságos és környezetkímélő energiaforrás. A hazai hévíz kutak által felszínre hozott hőmennyiség mintegy 40%-át fürdők, strandok hasznosítják, és közel 30%-át pedig üvegházak fűtésére használják. Az ipari és kommunális célú felhasználás elenyésző, de már van egy-két jó példa: Szentesen a 79 °C-os vízzel első lépcsőben a kórházat, majd a második lépcsőben az üvegházakat fűtik, illetve a régi strandfürdőben hasznosítják a meleg vizet. Szegeden 3000 lakás fűtését oldották meg ezzel a módszerrel.