A II. világháború előtti időszakban Magyarország szinte valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei. 1898-ban Gróf Ká
rolyi Sándor és a kor kreatív kiválóságai áldozatos munkájának eredményeként létrejött a termelő-értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA-központja.
A HANGYA stratégiai alapelve az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját a fogyasztóhoz, az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva, megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit. Ezek az erények az I. világháborút megelőzően kialakult szervezeten keresztül a Trianont követő trauma feldolgozásában is nemzetmentő hatást fejtettek ki.
A HANGYA Közép-Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja, úgy a tagságát, mint a kereskedelmi tevékenységét illetően, hiszen az 1940-es években több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, és 400-nál több volt boltjainak száma.
Az 1945 után bekövetkezett hatalomváltás és az azt követő törvénytelenségek, így az államosítás során az összes HANGYA vagyon gyakorlatilag kártalanítás nélküli lefoglalásra került. A vidéki HANGYA boltokat és telephelyeket főként a földműves-szövetkezetek, majd később az ÁFÉSZ néven alakított szövetkezeti jellegű társaságok tulajdonába adta az állam, formálisan ügyelve, de tartalmilag erősen korlátozva a tagok demokratikus döntéshozatali lehetőségét. A HANGYA vagyon többi része szintén törvényi szabályozás nélkül lett széthordva, elherdálva.
Az 1990-es évek rendszerváltozása sem hozott kárpótlást a HANGYA tagjai részére, noha vagyonának jelentős része a tagok téglajegyeiből állt össze. A rendszerváltozás után a termőföld magántulajdonba kerülésével a földtulajdonosoknak, a termelőknek nem a földek szakszerű művelése okozott gondot, hanem a megtermelt alapanyag eladása, a pénzügyi és piaci kiszolgáltatottságuk. Ezt a földtulajdoni és társadalmi szétesettséget növelte, hogy Magyarországon, a környező, volt szocialista országoktól eltérően, egyedüli megoldásként, a reprivatizáció helyett egy szakmailag és jogilag erősen vitatható kárpótlás történt, jelentős érdeksérelmekkel a vidéki lakosság kárára.
Újjáéled a mozgalom
A Megújuló HANGYA-2010 Általános, Integrációs, Termelő, Feldolgozó, Értékesítő, Vagyonkezelő és Szolgáltató Szövetkezet 2010. december 9-én alakult meg. Célja a szövetkezeti tagok és partnerek által előállított termékek és végzett szolgáltatások (egyénileg és csoportosan) felvásárlása, feldolgozása és értékesítése, a termeléshez szükséges eszközök és anyagok beszerzése, valamint a tevékenységhez kapcsolódó piaci munka végzése, azzal a céllal, hogy a tagok vállalkozásainak versenyképessége növekedjen, elősegítse önálló és közös projektjeik megvalósítását, a tagok vállalkozásának és a regionális vagy lokális szövetkezésnek a fejlesztését, növelje a működés biztonságát és a likviditást.
További információk elérhetők: www.hangyaszovetkezet.eu
A Sineol Hungary Kft. végelszámolója a jelen hirdetménnyel nyilvános pályázati felhívást tesz közzé a cég tulajdonát képező a „Hidrofób, az olajat a víztől elválasztó, olajfelszívó és -megkötő adszorbens anyag, valamint eljárások annak előállítására és alkalmazására” című, 227052 lajstromszámú magyar szabadalom valamint ezzel kapcsolatban a PCT/HU07/00017 számú PCT bejelentés alapján a témára vonatkozóan megszerzett USA szabadalom, továbbá az európai, az ukrajnai, az eurázsiai, a kínai, a kanadai és az ausztráliai szabadalmi bejelentéseken alapuló szabadalmi igényjogosultságok és a 008185837 lajstromszámú közösségi védjegy értékesítésére. További információ: a 230-2840 vagy a 435-0144 telefonszámokon, munkanapokon 10-14 óra közötti időben.
A HANGYA stratégiai alapelve az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját a fogyasztóhoz, az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva, megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit. Ezek az erények az I. világháborút megelőzően kialakult szervezeten keresztül a Trianont követő trauma feldolgozásában is nemzetmentő hatást fejtettek ki. 
RSS