Korábban
azt lehetett hinni, hogy az önkormányzatokat védettek – ha túlköltekezik
magukat, úgyis jön egy mentőöv. A helyhatóságok ebben a hamis biztonságtudatban
2006 óta egyre nagyobb összegben jegyeztek kötvényeket; ebben az is
segítségükre volt, hogy a kormány "elfeledkezett" a hosszú lejáratú
értékpapírok kibocsátásának szabályozásáról, így ezekre nem vonatkozik a
hitelkorlátozás. Amíg az önkormányzatok banki hitelei azonnal megjelennek
mérleg szerinti hiányként, addig a kötvényekkel ez csak akkor történik meg,
amikor törlesztésük esedékessé válik.
Lényegében
arra bátorították az önkormányzatokat, hogy minél hosszabb lejáratú kötvényeket
bocsássanak ki, hiszen így hosszú évekre "láthatatlan" hitelekhez
juthattak. S persze nemcsak bátorította, de a kormány kényszerítette is őket,
hiszen egyre növelte az önkormányzati feladatokat, és egyre kevesebb forrást
biztosított ezek ellátására. Vannak, települések, ahol az értékesíthető
ingatlanállomány fogytán a polgármesteri hivatal épületét is jelzálogosították.
A folyamatot az Állami Számvevőszék aggasztónak értékeli.
Az
önkormányzatok 2006 óta 1100 milliárd forint értékben bocsátottak ki
kötvényeket. A települések a kötvénykibocsátásnál többéves türelmi időt kértek
a törlesztés megkezdésére, a három-négy esztendős időszak azonban lassan lejár,
és az idei, szűkmarkú önkormányzati költségvetésből kellene megkezdeni a
milliárdos értékű kötvények törlesztését. Ha a helyhatóságok nem tudnak
megegyezni a bankokkal, akkor csődbe juthatnak. Az eladósodott önkormányzatok
között szocialisták és fideszesek is vannak, ám a bajokat igyekeznek elfedni.
Az
új kormány számára ez lehet a legnagyobb, hatástalanításra váró időzített
bomba. Az ország önkormányzatainak közel a fele ilyen állapotban, csőd közeli
helyzetben van. Vajon hány jelenlegi és leendő polgármester és képviselő méri
fel reálisan ezt a helyzetet? |