Az MDF és a Fidesz már 1992-ben eladta a Tiszti kaszinót (Bp. Váci utca – 3850 négyzetméter!), olyan konstrukcióban, hogy élvezhessék az 1993-tól érvénybe lépő ÁFA mentességet. Amikor az eladás ténye kiszivárgott, a média- és a közérdeklődés középpontjába került. Óriási felháborodás kísérte, ennek ellenére csak 3 évvel később, 1996-ban alakult meg az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság.

Ennek felkérésére vizsgálódott az Állami Számvevőszék is, amelynek jelentése szerint a két párt aránytalanul nagy ingatlanterülethez jutott. Megállapították, hogy az ingatlanok átadásának időpontjában az ügyletnek nem volt hatályos jogszabályi alapja, a tulajdoni hányadokat pedig nem kormánydöntés, hanem a pártok határozták meg. A két párt már azelőtt szerződést kötött a Tiszti kaszinó értékesítésére, mielőtt egyáltalán a tulajdonukba került volna. Az Állami Vagyonügynökség pedig gyakorlatilag készfizető kezességet vállalt az értékesítés során esetleg be nem folyó vételár megfizetésére - s ez is jogszabályellenes volt! A vizsgálóbizottság szerint a Fidesz és az MDF a törvényi rendelkezések megsértésével kétmilliárd forintot meghaladó bevételhez jutott, s az nem illette meg a két pártot.

A Tiszti kaszinót az akkor még többségében állami tulajdonú Magyar Külkereskedelmi Bank vette meg, 1,53 milliárdért. Az ügyletből az MDF-nek 833 millió, a FIDESZ-nek 697 millió jutott.

Volt egy másik székház ügye az azóta egymástól elég messzire került két pártnak. A szintén közösen birtokolt ingatlan, a volt Erőterv-székház ügye is komoly visszhangra lelt. Az akkor még állami tulajdonú Magyar Hitelbank az 1994-es választások előtt közel egymilliárdos(!) hitelt nyújtott a két pártnak, és mivel nem tudtak törleszteni, az épület a banké lett.

Más: az MDF a '94-es választási kampányára a Postabanktól 300 milliós hitelt vett fel, amit szintén nem tudott törleszteni. Ez vitte el a Bem téri székházat. 2001 nyarától a párt székhelye egy elegáns Szilágyi Erzsébet fasori ingatlan. Csak találgatni lehet, hogy ennek milyen sorsot szánnak.

A KDNP 1999-ben kényszerült megválni az állam által biztosított közel 3000 négyzetméteres székházától: 450 millió forintért. Ez az összeg is a választási kampányra felvett hitelekre ment el. A párt 2001 őszén a Domonkos-rendtől megvásárolta az egykori Sport mozit 30 millió forintért, és ott állította fel a főhadiszállását. Azóta már ez sincs meg.

Az SZDSZ szintén a választási kampányra felvett hitelek miatt bukta el a székházát. Az 1998-as rossz szereplés miatt ugyanis csak a Mérleg utcai ingatlan eladásával tudták rendezni banki tartozásaikat. A párt ekkor költözött a bérelt Gizella utcai épületbe, melynek területe a korábbi székház hatoda, mindössze 500 négyzetméter. Az ügyleten 554 millió forintot nyertek.

A Fidesz folyamatosan használja a Lendvay utcai székházát, de kevesen emlékeznek már arra, hogy évekig csak bérelte az épületet. A problémát itt is a '94-es kampányhoz felvett hitelek jelentették. A 300 millió forintos tartozás fejében 1996-ban az épület a K&H Bank tulajdonába került. Az 1998-as választási győzelem után a párt élni tudott a 429 millió forintos visszavásárlási opcióval, így 2001 óta a székház ismét a párt tulajdona. Azóta viszont kinőtték, és az operatív irányítás átkerült a bérelt Szentkirályi utcai épületbe.

Minden választás kapcsán szembesülhetünk, hogy hány több száz bejegyzett párt működik Magyarországon. A lelkesedésük azonban alulmarad a százmilliós, milliárdos kampányt folytató „nagyokkal” szemben. S hogy hogyan lett abból a néhányból „nagy” – ugyan ki emlékszik már arra. Ezeknek a székházügyeknek a mappáit pedig vastagon belepte a por. Nem ártana lesöpörni, és szembesíteni a választókat azzal, hogy milyen trükkökkel csináltak a közvagyonból magánvagyont.

Hankó László