A hatalmi arrogancia mára soha nem látott mértéket öltött. A média pedig - ami jelenleg az egyetlen kontroll szerepet betöltő intézmény lehetne - retteg. Mindenki óvatos, méricskél és próbál alkalmazkodni az aktuális rezsim elvárásaihoz. És ha netán mégis kipattan valami botrányszerű, ahogyan ez történt a híradós anyagból kiretusált volt főbíró esetében is, bűnbaknak a névtelen közkatonákat jelölik meg, miközben az igazi felelősök a magasban ülve lapítanak.
Ilyen rövid idő alatt ennyi zűrös ügy még nem történt a hazai „demokrácia” történetében - ami nem jelenthet mást, mint a demokráciának hazudott népképviselet teljes csődjét. Mindezt persze csak addig lehet csinálni, amíg vannak, akik ezt szó nélkül eltűrik. És most még vannak sajnos, elég szépszámmal… Ami azért is érthetetlen, mert huszonkét éve (sőt, inkább 66, vagy talán már 222, netán 1011 éve?!) egyfolytában csak azt halljuk és olvassuk szinte mindenhol, hogy nem jó a rendszer. Ennek ellenére az ország egyik fele még mindig elmegy szavazni az életünk megkeserítőire, miközben a másik fele meg ezt elfogadva mélyen hallgat. Pedig a néma gyermeknek az anyja sem érti…
Szóval, ha nem jó a rendszer, és megvetjük a hatalomban lévő pártokat és politikusokat, akkor vajon minek erőlteti magára az ország népe őket? Pszichológus legyen a talpán, aki ezt meg tudná fejteni! Vajon miért van, hogy a porig alázott és kifosztott társadalom továbbra is azokhoz ragaszkodik és újra csak azok kezébe helyezi a sorsát, akik eddig is a nyakuk köré hurkolták a kötelet? A magyar emberek miért csak az életük megnyomorítóiban bíznak?
Talán nem volt elég a sok becsapott emberből, a munkahelyeket elvesztőkből vagy a munkahelyének megtartásáért remegő, de mégis kis fizetésből élő kihasználtakból, a kárpótlással becsapottakból és a földjeiket, ingatlanjaikat elvesztőkből, a piramis játékokkal vagy a banki csődökkel tönkretettekből, a hatalmas adókkal, járulékokkal, illetékekkel és eljárási költségekkel terheltekből, a mindenféle módon és címen megbírságoltakból, a bedőlt és körbetartozó cégek kifizetetlen számláiból, a befektetési és más gazdasági csalásokból, az igazságszolgáltatás igazságtalanságaitól szenvedőkből, a politikát és a politikusokat megvetőkből, a bűnözőktől félőkből és a bűncselekményeket elszenvedőkből, a lakásuktól trükkökkel megfosztottakból, a hitelek elképesztő kamataival sújtottakból, az elárverezettekből és a végrehajtottakból, és az egyetlen megoldási lehetőséget a lottó ötöstől várókból?
Sajnos az emberek még most sem érzik, hogy ennek a hatalmas és mindenre kiterjedő szemfényvesztésnek az áldozatai lettek. Még mindig nem jöttek rá, hogy sorsuk és jövőjük nem a lottószelvényekre, hanem a szavazólapokra tett „X”-ek függvénye. Ahogyan az egyén, úgy az ország sorsa sem pénz kérdése! Hiszen hiába van valakinek pénze, egy kiszámíthatatlan világban, egy rosszul működtetett országban csak idő kérdése, hogy ezt elveszítse vagy elvegyék tőle - akár a törvények által, akár bűncselekmények révén. És hiába van pénze egy országnak, ha rosszul bánnak vele a pártok és politikusaik, vagy ha felélik azt. Láthatjuk, a végeredmény ugyanaz: bizonytalanság és káosz.
Pedig bármilyen ország működése csakis egy dologtól függ. A LAKOSSÁGÁTÓL, a néptől. Hiszen a gazdaság csak a teljesítőképesség függvénye, azt pedig nem a tőzsde, a kamatok vagy más országok problémái határozzák meg, hanem az emberek! Azok a cselekvőképes emberek, akik dolgoznak, akik dolgozni tudnak és akarnak. Ma viszont ez nem cél a politika számára, hiszen sokkal könnyebben manipulálható bárki, ha függőségben van - lásd a segélyeket, a támogatásokat és az egyéb alamizsnákat. És ha a társadalom egy része az ilyen megélhetési lehetőségek kiaknázására rendezkedik be, abból nagy baj lesz - azaz nálunk már van is. De a politikusoknak ez a jó, hiszen - a médiának is köszönhetően - a józan ítélőképességétől megfosztott tömegeket sokkal könnyebb birkaként terelgetni a nekik megfelelő irányba, mint az öntudattal bíró, pénzzel kevésbé befolyásolható, a tudásuk és szakmai képességeik miatt gazdaságilag is független embereket.
És a cél érdekében - mivel ez az egyetlen túlélési esélyük - semmi, de főleg a pénz nem számít, hiszen nem a sajátjukat költik. Ezért se csodálkozzunk azon, hogy immár 22 éve a választások során minden párt tudni véli a megoldást, ígér sok szépet és jót, aztán a szavazást követő éjszaka után kezdődik az újabb 4 éves választási kampány, hogy a kassza kulcsát maguknál tarthassák…
Azt is észre kell venni, hogy a hatalom zárt. Ha 22 év után valaki még mindig azt gondolná, hogy a pártok között különbség van, az nagyon naiv. Ahogy 45 évig szocialista egypártrendszerünk volt, ugyanúgy a rendszerváltásnak nevezett hatalmi megegyezésben érdekelteken és érintetteken kívül sem engednek a parlamentbe kívülről „nem odaillőket”, hiszen az végzetes lenne, és kiderülne a többpárti egypárt-rendszer szemfényvesztése. Ezt pedig nem élné túl a mai hazugságokra épülő demokrácia. Egy valóságos ellenpólus esetén gyorsan ráébredne mindenki, hogy csak a csomagolásban van némi különbség a mai pártok között, miközben a kínálat egy tőről fakad a szélsőbaltól a szélsőjobbig, amivel azt a látszatot próbálják kelteni, hogy a társadalomi igények teljes felületét lefedik.
Pedig ez hazugság, hiszen a legtöbb ember normális világnézettel bír, amibe nem férnek meg az elkülönült, kirekesztő, ellenségképet hirdető és kizárólagosságra törekvő ideológiák és nézetek, de az ilyesmit képviselő pártok sem. Nincs jobb vagy baloldali ember. Ez csak reklám és marketing kérdése annak érdekében, hogy egymás mesterséges meggyűlöltetésével jobban összeterelhetők legyenek a különböző szekértáborokba az emberek. A legnagyobb baj az, hogy egy idő után, a propaganda erejétől függően ezt sokan mégis komolyan gondolják, és végül mindig oda jutunk, hogy valamelyik szélsőség megszerzi az állítólagos többséget - a pártfanatizáltaknak köszönhetően. Pedig még a közvélemény kutatók adataiból is jól látszik, hogy a biztos pártválasztók soha nincsenek többségben, vagyis a meghirdetetett elvekkel ellentétben mindig egy kisebbség akaratának van alárendelve a többség…
Ebből az következik, hogy Magyarországnak nem a gazdasági problémák miatt megy rosszul, hanem a kisebbség választási felhatalmazásával visszaélő politikusok működése vezet ide, az össztársadalmi elfogadás és cselekvés hiánya miatt! És amíg a politikai „elithez” tartozó 1% szedi a hasznokat 10 millió kárvallott magyar állampolgár ellenében, addig bárki is kerüljön hatalomra, ez a 22 éve tartó átkos és rossz tendencia folytatódik tovább! Ha viszont a felelősség fogalma bekerülne a politikusok szótárába és eszközrendszerébe, ahogy ez a normális hétköznapi életében is van, a rendszerváltás óta leválthatatlan politikai garnitúra már rég eltűnt volna a süllyesztőben, vagy a felelősségre vonást követően a megérdemelt büntetésüket töltenék. Egy biztos, hogy a választásokon már nem indulnának újabb hazug ígértekkel…
Mára talán valami változás vette a kezdetét, és nem véletlen, hogy a kormányon kívüli pártok már csak erőlködnek, és egyre nevetségesebbé válnak. Még pár év, és remélhetőleg végleg eltűnnek, ami nem is lenne baj, hiszen egyikre sincs szükség, ennyivel is kevesebb a politikai élősködő. A maradékkal pedig majd csak elboldogulunk valahogy…
A Sineol Hungary Kft. végelszámolója a jelen hirdetménnyel nyilvános pályázati felhívást tesz közzé a cég tulajdonát képező a „Hidrofób, az olajat a víztől elválasztó, olajfelszívó és -megkötő adszorbens anyag, valamint eljárások annak előállítására és alkalmazására” című, 227052 lajstromszámú magyar szabadalom valamint ezzel kapcsolatban a PCT/HU07/00017 számú PCT bejelentés alapján a témára vonatkozóan megszerzett USA szabadalom, továbbá az európai, az ukrajnai, az eurázsiai, a kínai, a kanadai és az ausztráliai szabadalmi bejelentéseken alapuló szabadalmi igényjogosultságok és a 008185837 lajstromszámú közösségi védjegy értékesítésére. További információ: a 230-2840 vagy a 435-0144 telefonszámokon, munkanapokon 10-14 óra közötti időben.
Ilyen rövid idő alatt ennyi zűrös ügy még nem történt a hazai „demokrácia” történetében - ami nem jelenthet mást, mint a demokráciának hazudott népképviselet teljes csődjét.
RSS