1990-94 között a két pozíció még összeférhetetlen volt, ám 94-ben a kétharmados többséggel rendelkező MSZP-SZDSZ egyik első kezdeményezése lett ennek a feloldása. Már a harmadik ülésnapon szavaztak róla. Sürgős volt, hisz az akkor érvényes rendelkezés szerint a képviselővé választott polgármestereknek harminc napon belül nyilatkozniuk kellett volna, hogy melyik tisztségükről mondanak le a kettő közül.
A változásnak akkor az MSZP volt a kedvezményezettje, hiszen a több mint kétszáz szocialista között közel ötven polgármester foglalt helyet. Mára a helyzet változott – a parlamentben (is) ülő polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűlési elnökök és tagok száma tovább emelkedett, ám ennek előnyeit most a Fidesz élvezi. Voltak ugyan korábban kezdeményezések a főállású képviselőség visszaállítására, ám a javaslatokat rendre leszavazták az ellenérdekeltek.
A tapasztalat már megmutatta, hogy miféle túlhatalommal rendelkeznek az országgyűlésbe jutott polgármesterek, kiváltképp, ha a kormánypártok tagjai. Vajon mekkora velük szemben a megszeppent képviselő-testületek mozgástere? Vajon nem fenyeget-e önkormányzati szinten az egyszemélyi vezetés diktatúrája? A javaslatokat rendre leszavazták az ellenérdekeltek. A tapasztalat már megmutatta, hogy miféle túlhatalommal rendelkeznek az országgyűlésbe jutott polgármesterek, kiváltképp, ha a kormánypártok tagjai. Vajon mekkora velük szemben a megszeppent képviselő-testületek mozgástere? Vajon nem fenyeget-e önkormányzati szinten az egyszemélyi vezetés diktatúrája?
De van a kérdésnek egy másik oldala is. A „szerencsés” települések hihetetlen előnybe kerülhetnek a többséggel szemben. És nemcsak a kijárások lehetőségére gondoljunk, hisz a parlamentben ülő polgármesterek sokkal több információhoz jutnak majd, mint társaik. Pedig a nagyobb befolyás és a több pénz kínálta előnyöket leszámítva hosszú távon még az ide-oda ingázó politikusaink sem járnának feltétlenül rosszul, ha választaniuk kellene a parlament és a polgármesteri hivatal között. Ha senki nem lehetne közülük képviselő, nem kellene félniük, hogy hátrányt szenvednek azzal, ha nem ülnek bent az Országházban a számukra kevésbé izgalmas interpellációkat hallgatva – amúgy meg senki sem akadályozná meg őket abban, hogy akár ugyanebben az időben településük érdekeiért küzdjenek a parlamenti folyosókon, vagy a miniszteri tárgyalókban.
Hogyan lehet egy fenékkel egyszerre két lovat nyergelni - különösen, ha mind a kettőt teljes felelősséggel, odaadással, megfelelően akarja ellátni? Szerintem sehogy, ezért az írást indító kérdésre határozott a válaszom: egy sem.
Idézet dr. Torgyán Józseftől 1994-ből: Tessék nekem megmondani: ha - mondjuk - valaki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közel a szovjet határhoz - polgármester, hogy tud egyszerre itt lenni a Magyar Köztársaság Országgyűlésében és - mondjuk - Záhonyban. Sehogy nem tud egyszerre két helyen lenni, csak két fizetést tud felvenni.”
A Sineol Hungary Kft. végelszámolója a jelen hirdetménnyel nyilvános pályázati felhívást tesz közzé a cég tulajdonát képező a „Hidrofób, az olajat a víztől elválasztó, olajfelszívó és -megkötő adszorbens anyag, valamint eljárások annak előállítására és alkalmazására” című, 227052 lajstromszámú magyar szabadalom valamint ezzel kapcsolatban a PCT/HU07/00017 számú PCT bejelentés alapján a témára vonatkozóan megszerzett USA szabadalom, továbbá az európai, az ukrajnai, az eurázsiai, a kínai, a kanadai és az ausztráliai szabadalmi bejelentéseken alapuló szabadalmi igényjogosultságok és a 008185837 lajstromszámú közösségi védjegy értékesítésére. További információ: a 230-2840 vagy a 435-0144 telefonszámokon, munkanapokon 10-14 óra közötti időben.
RSS