A svéd alkotmány négy pillérre épül: az államforma meghatározása, a hatalommegosztás szabályozása, valamint a hatalom kontrollja s az általános szólás- és információs szabadság.

Miután az alkotmány a társadalom demokratikus működését szabályozza, nagyon nehéz megváltoztatni. Hogy az ezt indítványozóknak és a társadalomnak legyen módja és ideje az alapos megfontolásra és vitára, a szokásos parlamenti törvénykezési procedúránál jóval több lépésből álló döntéshozási folyamattal pányvázták ki az alkotmánymódosítást. Ennek célja, hogy védje az alaptörvényt. Hogy egyik parlamenti formációnak se legyen módja az átírásra vagy netán egy teljesen új alkotmány létrehozására – akkor sem, ha sikerül maga mellé állítani a képviselők többségét, mely más esetekben szokásos.

Ritkán nyúltak az alaptörvényhez. A modern svéd állam történetében néhányszor azonban megtörtént, például a nők szavazati jogának megadásakor, a halálbüntetés eltörlése miatt, a király politikai hatalmának megvonása, vagy épp az egyház és az állam különválasztása okán.

Egy benyújtott, és a parlamenti többség által megvitatott és elfogadott javaslat egy nyilvános virtuális "polcra" kerül – pihentetik, hogy a társadalomnak legyen lehetősége a vitában való részvételre, annak befolyásolására.

E folyamatnak át kell ívelnie egy parlamenti választást. Ha az újonnan megválasztott képviselői testület is változtatás nélkül megszavazta az előző periódusban megalkotott alkotmányi törvényjavaslatot - akkor az alaptörvények közé kerül. Tehát az alkotmányhoz kizárólag akkor és úgy lehet hozzányúlni, ha a módosító indítványról a képviselők többségének igenjével – két, egymást követő parlament, megegyező értelmű döntést hozott.

Az általános állampolgári és társadalmi ismeretek kötelező törzstantárgy a középiskolákban és érettségizni kell belőle.

A svédek általában nem sokat foglalkoznak a politikával, viszont annál érzékenyebbek a játékszabályok betartására, betartatására. Az általános felfogás szerint: csak semmi hatalmat senkinek! - emiatt a polgárok, főként a sajtó által, rajta tartják vigyázó szemüket a hatalom képviselőin, s ha arra okot szolgáltat a politika, a polgárok azonnal lépnek; a forma a céltól függ: tüntetés, sajtóhadjárat, petíciók...