Eljött hát a Nagy Nap! Az új Alaptörvény hatálybalépésének ünnepe!
2012. január 2-án este az Operaházban ünnepeltek a kormányon lévő hatalom képviselői és meghívottaik. Méltatták a Magyar Köztársaság Alkotmánya helyébe lépő Törvények Törvényének jelentőségét, újszerűségét, kivételességét, és azt, hogy annak megalkotói egy új időszámítás, egy új történelem alapjait, gyökereit hozták létre a mindent meghatározó jogforrás elkészítésével.
A hatalmi arrogancia mára soha nem látott mértéket öltött. A média pedig - ami jelenleg az egyetlen kontroll szerepet betöltő intézmény lehetne - retteg. Mindenki óvatos, méricskél és próbál alkalmazkodni az aktuális rezsim elvárásaihoz. És ha netán mégis kipattan valami botrányszerű, ahogyan ez történt a híradós anyagból kiretusált volt főbíró esetében is, bűnbaknak a névtelen közkatonákat jelölik meg, miközben az igazi felelősök a magasban ülve lapítanak.
Több mint két éve annak, hogy Seres Mária nevét megismerte az ország. A parlamenti képviselők bemondásra járó költségtérítése kapcsán indított el egy népszavazási kezdeményezést, ám hiába volt több, mint 600 ezer ér vényes aláírás, a politikusok – ahogy ő fogalmaz: ki trükközték.
Borzalmas dolog az, amikor feldühödött, elkeseredett, elvakult tömegek vadul egymásnak és gyűlölt vezetőiknek esnek. Elszabadult indulatok, vérgőzös tekintetű emberek, gumibotozás, vízágyúk, fegyverropogás, lincselés, vér, bizonytalanság, rettegés, és az állati ösztönök „diadalmenete”. Aki nyer, az is veszít: méltóságot, becsületet, ártatlanságot. Az emberi nem szégyene az, amikor testvér testvért gyilkol, törökök örményt, irakiak kurdot, hutuk tuszit, a magyarok pedig magyart.
Elég volt már abból, hogy az egyszerű embereket úgy nyúzzák meg és tegyék tönkre, ahogyan csak lehet. És mindezt arra fogva, hogy gazdasági válság van. A világban talán Magyarországon fizetjük a legtöbb adót és járulékot, itt a legnagyobbak az elvonások, mégis egyre mélyebbre csúszunk. És most már a nyugdíjasok sem érezhetik magukat biztonságban.
A jogot holmi emberi találmánynak tartjuk, holott az egysejtűek birodalmában már évmilliárdok óta annak a lénynek van több joga az élethez, amely több és jobb erőforrást képes elvonni a környezetétől, vagy egyszerűen bekebelezi magába a másik egysejtűt, egyszerűen elfogyasztja azt.
Nagyarányú munkanélküliséggel küszködő cigányság társadalmi integrációja évtizedek óta megoldatlan kérdés, amelynek aktualitása folyamatosan növekszik.
Sok-sok gond van új Alkotmányunkkal és az azt létrehozó erőkkel. Most csak egyet ragadnék ki a sok közül. Az „Állam” című fejezetnek az „Országgyűlés” alatti 4. cikkében foglalt (3) bekezdésében az szerepel, hogy az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik, ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
Schmitt Pál: a régi szabályok
nehezítik az előrejutást.
Az államfő védelmébe vette
az Országgyűlés elé ismételten
benyújtott törvényjavaslatokat a
98 százalékos különadóról, mert
szerinte az Országgyűlés demokratikusan
megválasztott képviselőitől
senki sem vitathatja el a
jogot, hogy éljenek a választóktól
kapott felhatalmazással, és mandátumukat
a választók akaratának
érvényesítésére használják.
Orbán Viktor
félresöpörte az Alkotmányt
„Nem az emberek igazságérzetét
kell megváltoztatni, hanem
azokat a régi szabályokat, amelyekbe
beleütközünk” – mondta
Orbán Viktor Brüsszelben. - „Az
egyik oldalon van az emberek
igazságérzete, amely szerint a
jövőben már nem lehet azt csinálni,
ami eddig ment, vagyis
hogy indokolatlanul magas és
elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseket
fizetnek ki, ráadásul
olyanoknak is, akik felelősek az
ország tönkretételéért.
Ugyanakkor itt áll a régi alkotmány,
és az Alkotmánybíróság
nem tehet mást, mint hogy a régi,
ideiglenes alkotmány alapján minősíti
a kormány indítványait.”
Kuncze Gábor
expártelnök SZDSZ
2010. április
Amikor nem volt a Fidesznek kétharmada,
akkor is kihasznált minden
létező lehetőséget a maga javára, és
ezek a lépései - a háromhetenkénti
ülésezés, a kétéves költségvetés, a vizsgálóbizottságok
felállításának a megvétózása
- mind-mind gyengítették a
parlamentáris demokrácia kereteit.
Lázár János
FIDESZ
2010. október
Ha a nép nem dönthet egy kérdésről,
akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak
sem. Ez nagyon fontos elv
lesz a jövőre nézve. Egyedül az Országgyűlés,
a szuverenitás letéteményese
határozhat az emberek pénzéről,
ha az emberek olyan döntést hoznak,
hogy átruházzák ezeket a döntési
kompetenciákat a parlamentre.
Az egységes kormányhivatali
szervezet van kialakulóban.
Januárban
megkezdik működésüket
az ügyfélszolgálati irodák
A kormány úgy döntött, hogy
minden megyében létrehoz egy
központi kormányhivatalt, az elfogadott
határozat szerint a hatékonyabb,
takarékosabb, átláthatóbb
és ellenőrizhetőbb államigazgatási
működés feltételeinek
megteremtése érdekében. Az új
hivatal magába foglalja valamennyi
állami dekoncentrált szervet,
a tisztiorvosi szolgálatoktól a
munkaügyi központokon át a
földhivatalokig, de ide tartoznak
az egészségbiztosítási pénztár és
nyugdíjfolyósító igazgatóság, a
fogyasztóvédelem és a kulturális
örökségvédelem szervei is. Kivételt
képez a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési hivatal.
Eljött hát a Nagy Nap! Az új Alaptörvény hatálybalépésének ünnepe!
2012. január 2-án este az Operaházban ünnepeltek a kormányon lévő hatalom képviselői és meghívottaik. Méltatták a Magyar Köztársaság Alkotmánya helyébe lépő Törvények Törvényének jelentőségét, újszerűségét, kivételességét, és azt, hogy annak megalkotói egy új időszámítás, egy új történelem alapjait, gyökereit hozták létre a mindent meghatározó jogforrás elkészítésével.
A hatalmi arrogancia mára soha nem látott mértéket öltött. A média pedig - ami jelenleg az egyetlen kontroll szerepet betöltő intézmény lehetne - retteg. Mindenki óvatos, méricskél és próbál alkalmazkodni az aktuális rezsim elvárásaihoz. És ha netán mégis kipattan valami botrányszerű, ahogyan ez történt a híradós anyagból kiretusált volt főbíró esetében is, bűnbaknak a névtelen közkatonákat jelölik meg, miközben az igazi felelősök a magasban ülve lapítanak.
Több mint két éve annak, hogy Seres Mária nevét megismerte az ország. A parlamenti képviselők bemondásra járó költségtérítése kapcsán indított el egy népszavazási kezdeményezést, ám hiába volt több, mint 600 ezer ér vényes aláírás, a politikusok – ahogy ő fogalmaz: ki trükközték. 
Borzalmas dolog az, amikor feldühödött, elkeseredett, elvakult tömegek vadul egymásnak és gyűlölt vezetőiknek esnek. Elszabadult indulatok, vérgőzös tekintetű emberek, gumibotozás, vízágyúk, fegyverropogás, lincselés, vér, bizonytalanság, rettegés, és az állati ösztönök „diadalmenete”. Aki nyer, az is veszít: méltóságot, becsületet, ártatlanságot. Az emberi nem szégyene az, amikor testvér testvért gyilkol, törökök örményt, irakiak kurdot, hutuk tuszit, a magyarok pedig magyart.
Elég volt már abból, hogy az egyszerű embereket úgy nyúzzák meg és tegyék tönkre, ahogyan csak lehet. És mindezt arra fogva, hogy gazdasági válság van. A világban talán Magyarországon fizetjük a legtöbb adót és járulékot, itt a legnagyobbak az elvonások, mégis egyre mélyebbre csúszunk. És most már a nyugdíjasok sem érezhetik magukat biztonságban.
A jogot holmi emberi találmánynak tartjuk, holott az egysejtűek birodalmában már évmilliárdok óta annak a lénynek van több joga az élethez, amely több és jobb erőforrást képes elvonni a környezetétől, vagy egyszerűen bekebelezi magába a másik egysejtűt, egyszerűen elfogyasztja azt. 
Nagyarányú munkanélküliséggel küszködő cigányság társadalmi integrációja évtizedek óta megoldatlan kérdés, amelynek aktualitása folyamatosan növekszik.
Sok-sok gond van új Alkotmányunkkal és az azt létrehozó erőkkel. Most csak egyet ragadnék ki a sok közül. Az „Állam” című fejezetnek az „Országgyűlés” alatti 4. cikkében foglalt (3) bekezdésében az szerepel, hogy az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik, ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
Tóbiás József
MSZP
2004. április
Meg kell kérni Kövér Lászlót, hogy
tartózkodjon a vele ellentétes véleményen
lévő emberek felakasztási
technikáitól.
Kuncze Gábor
expártelnök SZDSZ
2010. április
Amikor nem volt a Fidesznek kétharmada,
akkor is kihasznált minden
létező lehetőséget a maga javára, és
ezek a lépései - a háromhetenkénti
ülésezés, a kétéves költségvetés, a vizsgálóbizottságok
felállításának a megvétózása
- mind-mind gyengítették a
parlamentáris demokrácia kereteit.
Lázár János
FIDESZ
2010. október
Ha a nép nem dönthet egy kérdésről,
akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak
sem. Ez nagyon fontos elv
lesz a jövőre nézve. Egyedül az Országgyűlés,
a szuverenitás letéteményese
határozhat az emberek pénzéről,
ha az emberek olyan döntést hoznak,
hogy átruházzák ezeket a döntési
kompetenciákat a parlamentre.
Kezdjük már látni, hogy hogyan működik a kétharmados többségű képviseleti demokrácia.
- avagy jogállamiság svéd módra
RSS