Gondban van a magyar gazdaság ezzel nem mondtunk újat. Tudjuk, hogy gazdaságunk már a nemzetközi válság kirobbanása előtt is igen nehéz helyzetben volt. Az okok széles skálán jelentkeznek: hatalma államadósság, túl-bürokratizált állam, a jogrendszer hiányosságai, korrupció, a költségvetés egyensúlyi problémái.
Még mielőtt azon elmélkednénk, hogy hogyan lehet meggyógyítani ezt a beteg gazdaságot, először arra kellene választ kapni, hogy lehet-e ezt a mai magyar gazdaságot gazdaságnak nevezni. Az elfogulatlan közgazdász csakis nemmel válaszolhatna. Amit ma magyar gazdaságnak hívunk, az nem más, mint üres váz, látszatgazdaság, ami leginkább egy gyarmat makroökonómiai vonásait viseli magán.
A fejlett, működő, valós gazdaságot a gazdasági szereplők sokasága és sokfajtasága jellemzi. Az ország intézményi és jogi infrastruktúrája lehetővé teszi, mi több, biztosítja, hogy ezek a szereplők üzleti tevékenységüket önálló, a fenntartásukat és újratermelésüket biztosító módon végezhessék. A gazdaság össztermelését együttesen adják, és a megtermelt nemzeti termékből, a megtermelt nyereségből – többé-kevésbé – arányosan részesülnek. A jól működő, egészséges gazdaság sok lábon álló, változatos, az adottságainak leginkább megfelelő termelési ágakat művelő, minél több piacot kiaknázó, a hazai üzleti tevékenységet mindenféleképpen ösztönző, szervesen működő rendszer. Ebbe beleférnek a kis- és nagyvállalatok, az egyéni és társas vállalkozások különböző formái, és a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok tisztességes, ellenőrzött versengése. Különösen fontosak a kis- és középvállalkozások, amelyek éppen a gazdaság sokszínűségét, kezdeményezőképességét, a pozitív hatású verseny kialakulását és fenntartását biztosítják.
Nemzetközi kitekintés
Amerikai példa A nagyvállalatairól és az óriásbankjairól ismert Amerikai Egyesült Államokban a kis- és középvállalkozások adják a mezőgazdaságon kívüli nemzeti össztermék (GDP) felét, teremtik meg az új munkahelyek 60-80 %-át. Ők alkalmazzák az ország munkaerejének a felét. A válság természetesen megrázta őket is, de a Kisvállalkozási Hivatal (Small Business Administration) azt mondja: „A kutatások azt mutatják, hogy a kisvállalkozások és a vállalkozók fontos szerepet fognak játszani a gazdaság talpra állásában rugalmasságuk és azon képességük révén, hogy újszerű megoldásokat találnak, és új iparágakat és munkahelyeket tudnak teremteni.”
Németország A csodált német gazdaság húzóereje, tartóoszlopa a „mittelstand”, a kis- és középvállalati réteg, amely a nemzeti össztermék felét adja. Ezek a vállalkozások jelentős piaci részesedést mondhatnak magukénak, és magas színvonalú, szakosodott termelést folytatnak.
Svájc Az alpesi ország gazdasága világszerte megbecsülésnek örvend kiváló minőségű termékei, szolgáltatásai és stabilitása révén. E kis európai ország jó néhány nemzetközi óriáscég hazája, elég megemlíteni a Credit Suisse és UBS bankóriásokat, a Roche és Novartis gyógyszeripari cégeket vagy a Nestlét. A svájci vállalati szektor 98 százalékát mégis a mikro- és kisvállalkozások teszik ki.
Szingapúr A kis városállam körülbelül háromezer külföldi vállalatnak ad otthont, ám jelentős hazai kisvállalkozói réteggel büszkélkedhet, amely sokrétű és jelentős segítséget kap az államtól.
Minden sikeres – mondjuk ki: életképes! – gazdaságnak olyan szerkezete van, amelyben a nagyvállalatok és a jelentős külföldi tulajdonú piaci szereplők nincsenek egyeduralkodó helyzetben. Mellettük kiválóan megférnek és virágzanak a többnyire helyi tulajdonú kis- és középvállalkozások, amelyek legtöbb esetben a foglalkoztatás, a fejlődés és a munkahelyteremtés motorjai. Természetüknél fogva ezek a szereplők rugalmasak, könnyebben alkalmazkodnak a megváltozott piaci követelményekhez, és tulajdoni szerkezetüknél fogva jobban figyelembe veszik a helyi sajátosságokat.
Mi húzódik a működésképtelenség hátterében?
Nézzük egy természeti erőforrásokban gazdag, mégis gyakorlatilag gyarmati sorban élő afrikai ország egyszerűsített gazdasági modelljét. A hatalmas természeti kincs haszonélvezői a nagy multinacionális cégek, amelyek olcsón kitermelik a nyersanyagokat. Velük együtt részesül a haszonból a helyi uralkodó réteg, amely előnyös feltételekhez juttatja a külföldi vállalatokat bizonyos anyagi javadalmazás fejében. A helyi lakosság, a helyi vállalkozások szinte reménytelen helyzetben vannak, hiszen anyagi és ennélfogva egyéb önrendelkezési képességük minimális. Az ország tökéletesen ki van szolgáltatva néhány multinacionális nagyvállalat és a helyi uralkodóréteg mindenkori gazdasági érdekeinek. A jövedelmek polarizálódnak, a javakban dúskáló helyi hatalom éles ellentétben áll a többnyire nyomorgó, leginkább munkanélküli vagy olcsó bérmunkás lakossággal. Az ország pénzügyi helyzete törékeny, egyik kölcsönt a másik után veszi fel, de ezeket nem a gazdaság termelékenységének javítására fordítja. Ez nem valós gazdaság! Ez a pénzügyi gyarmatosítás klasszikus gazdaságszerkezete. Egy torz, kiszolgáltatott, hosszú távon életképtelen képződmény.
Magyar valóság Magyarország jelenleg sajnos az afrikai példához hasonlatos, annyi különbséggel, hogy nem a olajunk, vagy érceink vannak, hanem egyéb természeti kincseink. Az országban megtermelt nyereségnek több mint kilencven százalékát néhány multinacionális cég termeli, viszont a foglalkoztatásnak csupán egynyolcadát nyújtja, az adóknak durván egyharmadát fizeti.
A megtermelt nyereség nagy része elhagyja az országot, tehát nem járul hozzá a helyi gazdaság fejlesztéséhez. Ezek a meghatározó súlyú cégek jelentős helyi állami segítségben részesülnek, adókedvezmények és egyéb juttatások formájában. A különböző okok miatt a külföldre és belföldre egyaránt súlyosan eladósodott kormánynak valahol be kell hajtania a külföldi tulajdonosoknak elengedett adójövedelmet. És ezt a lakosságtól, a küszködő hazai kisvállalkozóktól szedi be. Megfelelő források és piacok hiányában a hazai kisvállalkozások elsatnyulnak, illetve létre sem jönnek. Az egyeduralkodói helyzetet élvező külföldi nagyvállalatok kevés munkahelyet teremtenek, nem kényszerülnek versenyre, a hazai piac állapota nekik közömbös. Ők elsősorban a bérek alacsony szintje és a munkaerő viszonylagos kiszolgáltatottsága miatt találja vonzónak a célországot. Az eredményt ismerjük: egy torz, kiegyensúlyozatlan, egyik válságból a másikba tántorgó gazdasági képződmény, amely képtelen önálló életre, nemhogy fejlődésre.
A magyar gazdaságot nem megreformálni kell, hanem létrehozni. Ez nem lehetetlen! Csupán azt kell felismernünk, hogy egy életképtelen szerkezet toldozás-foldozása helyett épp a helyi adottságokra épülő, hosszú távon egészséges, valódi gazdaságot kell teremtenünk.
A Sineol Hungary Kft. végelszámolója a jelen hirdetménnyel nyilvános pályázati felhívást tesz közzé a cég tulajdonát képező a „Hidrofób, az olajat a víztől elválasztó, olajfelszívó és -megkötő adszorbens anyag, valamint eljárások annak előállítására és alkalmazására” című, 227052 lajstromszámú magyar szabadalom valamint ezzel kapcsolatban a PCT/HU07/00017 számú PCT bejelentés alapján a témára vonatkozóan megszerzett USA szabadalom, továbbá az európai, az ukrajnai, az eurázsiai, a kínai, a kanadai és az ausztráliai szabadalmi bejelentéseken alapuló szabadalmi igényjogosultságok és a 008185837 lajstromszámú közösségi védjegy értékesítésére. További információ: a 230-2840 vagy a 435-0144 telefonszámokon, munkanapokon 10-14 óra közötti időben.
Még mielőtt azon elmélkednénk, hogy hogyan lehet meggyógyítani ezt a beteg gazdaságot, először arra kellene választ kapni, hogy lehet-e ezt a mai magyar gazdaságot gazdaságnak nevezni.
RSS