A miniszterelnök által június elején bejelentett 29 pontos akcióterv szükséges, több elemében helyes irányú, de nem bizonyosan elégséges reagálás a létrejött helyzetre. A fő üzenet a piacok (a külföld és az EU) számára az, hogy a kormány nem tesz megalapozatlan hiánynövelő és élénkítő lépéseket. Ezt követően a forint erősödni, a kockázati felárak csökkenni kezdtek. Belföldi felhasználásra az akcióterv fő üzenete, hogy a kormány cselekszik.

Az akcióterv valójában három részből áll:
Egyrészt 2010-re egy szándéka szerint összesen 350 milliárd forintos költségvetési megszorító csomag (amely mögött egy ködös, idén legfeljebb néhány tízmilliárd forintos adócsökkentés is lehet: a 10 kisadó megszüntetése és a tánya alacsony kulcsának kiterjesztése).
Másrészt 2011-re egy jelentős szja-csökkentés egykulcsos adóval és megnövelt gyermekkedvezménnyel (amely nettó értelemben nagyságrendileg ugyanannyival növeli a személyes jövedelmeket, mint az alsó szja-kulcs sávhatárának 15 millió forintig történő kiterjesztése, melyet a Bajnai-kormány 2011-re törvénybe iktatott, csak közben kivezeti az adójóváírást, vagyis megnöveli az alacsony jövedelműek adóterheit).
Harmadrészt sok kis, esetenként hasznos, esetenként populista, esetenként aligha megvalósítható ötlet. Mindez érdemi fordulat az elmúlt évek ellenzéki kommunikációjához képest, hiszen az új kormány költségvetési megszorítást hajt végre, nincs átfogó és azonnali nagymértékű adócsökkentés, a meghirdetett adóváltozás pedig a közepes és magas jövedelműek számára előnyös, az alacsony jövedelműek számára hátrányos. Probléma, hogy a jelenlegi ismeretek alapján fennmarad a 2011-es költségvetéssel kapcsolatban eddig is feltételezett, a GDP legalább 0,5-1%-ára kiterjedő túlköltekezés.

Az akciótervet konkrétumok híján még nem lehet igazán megalapozottan minősíteni. Irreálisnak látszik a pénzintézetektől három éven keresztül és különösen idén négy hónap alatt évi 200 milliárd forintot - éves nyereségük mintegy felét - beszedni, illetve ennek súlyos következményei lehetnek az amúgy is kemény finanszírozási feltételekre.
Kérdéses az állami kiadások felülvizsgálata révén megtakarítani kívánt 120 milliárd forintnak, illetve az állami szféra bértömegénél megtakarítani tervezett közel 50 milliárd forintnak a realitása (de még az értelmezése is, hiszen pl. az állami cégek bértömegének csökkentése nem gyakorol pozitív hatást a költségvetésre).
Mivel az idei államháztartási hiányt túlbecsülte az új kormány, ezért önmagában nem feltétlenül okoz gondot, hogy a nem meghirdetett, de valójában tervezett restrikció egy része nem fog megvalósulni. (Nem véletlen, hogy a Varga-bizottság "tényfeltáró" jelentése nem jelent meg: a szereplők most már nem érdekeltek a problémák felnagyításában!)
A tervezett intézkedések nem állnak össze szerves koncepcióvá. Hiányzik a nagyjelentőségű lépések - pl. pénzügyi szervezetek megadóztatása, az EU-források kkv-szektor számára való átcsoportosítása, a minimálbér megadóztatásának következményei a foglalkoztatásra és a jövedelmi egyenlőtlenségekre - hatásvizsgálata. Néhány javaslat kifejezetten szembemegy a piacgazdaság logikájával. Ilyen például a közüzemi díjak emelésére vonatkozó moratórium, az adórendszeren kívüli kereset fogalmának bevezetése, a devizaalapú jelzáloghitelezés megtiltása.
Egyelőre nincs szó a nagy állami rendszerek - szolgáltató ágazatok és cégek - működési mechanizmusának megváltoztatásáról, holott a kiadáscsökkentés csak szerkezeti átalakítással együtt hoz tartós javulást. Az akcióterv fő sajátossága, hogy egy alapvetően megszorító jellegű programot népszerű, populáris elemekkel ötvöz. Ez azt valószínűsíti, hogy a gazdaságpolitikára ismét (1998-99-hez hasonlóan) a "kettős beszéd" lesz jellemző.

Idén az adó- és járulékbevételek az előirányzottnál több mint 200 milliárd forinttal lesznek kisebbek, az egyéb bevételek viszont - főleg a magán-nyugdíjpénztárakból való tömeges visszalépés idei elszámolása miatt - magasabbak. Így a bevételeknél 150 milliárdos elmaradás prognosztizálható.
Kiadási többlet lesz a kórházi finanszírozásnál, a munkaerő-piaci támogatásoknál, illetve egyes állami vállalatokkal kapcsolatban. Figyelembe véve a kamatkiadásoknál adódó, illetve az MNB veszteségének elmaradása miatti megtakarításokat, a költségvetési intézményeket érintő takarékossági intézkedéseket, a tartalékok nagyobb részének befagyasztását, összességében a tervezettnél érdemben mintegy 100 milliárd forinttal alacsonyabb kiadás várható.
Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya várhatóan mintegy 50 milliárd forinttal lesz magasabb az előirányzottnál. Így az (európai módszertan szerinti) hiány idén a GDP 4%-a körül lesz. A bruttó államadósság a GDP százalékában 2010 végén a megelőző évi 78,3% körül alakul. Ez nem lesz kiugró Európában, de folyamatos finanszírozása a befektetők bizalmának megőrzését igényli. Ez a magyar pénzügyi rendszer forrásainak és az IMF-EU hitelcsomagnak a további részbeni felhasználásával simán megoldható.
A külső egyensúly idén is nagyon kedvezően alakul. Magyarország nettó értelemben nem szorul külföldi forrásokra, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz, a külső finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4%-át kitevő, a tavalyinál is nagyobb aktívumot fog mutatni. Magyarország külföldi nettó adóssága 2010-ben a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken.

A GKI előrejelzése abból indul ki, hogy a kormányzat a nemzetközi bizalom visszaszerzése, s ezzel a kedvező finanszírozási lehetőség érdekében 2010-11-ben kitart a korábban tervezett költségvetési hiánypálya mellett. Így feltételezi, hogy az utóbbi időben felvetődött "öngyilkos" elgondolások - például a devizahitelek tömeges forintra konvertálása, a jelzáloghitelesek tömeges kimentése, a magán-nyugdíjpénztárak államosítása, a kamatszint mesterségesen alacsony szintre való leszorítása - nem valósulnak meg. Így - a nemzetközi befektetői hangulat stabilizálódását is feltételezve - a II. félévben ismét növekszik a magyar pénzügyi eszközök iránti kereslet. Ekkor a jegybank az alapkamatot 2010 végére 5% környékére csökkentheti. A forint árfolyama a II. félévben - az I. félévhez hasonlóan - 270 forint/euró körül alakul. Emellett elkerülhetetlennek látszik, hogy a konvergencia-program aktualizálása során a költségvetési (hiány- és adósság) kritériumoknak való megfelelést legkésőbb 2012-re, illetve 2013-ra irányozzuk elő.
Ez lehetővé tenné az euró 2014. évi magyarországi bevezetését. Ebben a helyzetben ésszerű lehet az euró 2014. évi bevezetésének idén év végén való meghirdetése és az ERM-2 csatlakozás kezdeményezése. Ez gazdaságpolitikai horgonyként működne, növelné a kamatcsökkentés lehetőségét, erősítené az ország tőkevonzó-képességét, s hozzájárulna a következő években lehetséges növekedés gyorsításához.