Bedőlt hitelek

A térség országainak többsége - Szlovénia, Szlovákia és Csehország kivételével - hasonló problémákkal néz szembe, és azok gyökerei is hasonlóak: a munkanélküliség növekedése, a helyi devizák gyengülése, „laza” hitelkihelyezés. Ahol jellemzően helyi devizában hiteleztek, a helyzet kevésbé romlott.

Magyarországon a nem teljesítő, vagyis a legalább 90 napos késedelemben lévő hitelek aránya 6,3 százalékra emelkedett.

Mi a megoldás?

Vannak a gyakorlatban is működőképesnek bizonyult nemzetközi példák. Ezek közös vonása, hogy mindenhol az állam vállalta a kezdeményező szerepet. A létrehozott intézmény - amely átvette a hitelek és a fedezetek kezelését a kereskedelmi bankoktól - nem volt profitérdekeltségű, hanem társadalmi, szociális problémákat kezelt, és közvetlenül ki tudott lépni a tőkepiacra, így képes volt feladatát túlnyomórészt nem költségvetési forrásokból finanszírozni.

A nem teljesítő hitelek problémájának megoldásához minél szélesebb körű szakmai együttműködésre van szükség. Olyan módszerre, amely szociális szempontokat is figyelembe vesz, ésszerűen és tisztességesen osztja meg a veszteségeket az adósok, a hitelezők és az állam, vagyis az adófizetők között.

Beszédes számadatok a Haszon Magazinból:

1531 milliárd Ft – az elmúlt tíz évben ennyi volt az OTP Bank adózás előtti nyeresége

10 % - a magyar banki hitelezés csökkenésének mértéke 2009-ben

46,3 millió Ft – nyolc százalékos kamatlábbal 25 évre felvett , 20 millió forintos hitel visszafizetendő végösszege (feltéve, ha havonta 154 ezer forintot törlesztenek)

900 ezer – magyar családok száma, amelyek közvetlenül érinttettek deviza alapú hitelekben.