Laskagomba termesztés

- A laskagombának sokféle faja és változata létezik. Természetes előfordulási helyein, a fákon parazitaként fejlődik. A sebzéseken megfertőzi a fát, a micéliuma (a gomba termőtestét felépítő sejtfonalak szövedéke) lassan átszövi a fa anyagát, és abból élve hozza a termőtesteket. - mondja dr. Győrfi Júlia. - Ha van egy öreg gyümölcsfa, aminek a tönkrészét nagyon nehéz lenne kiszedni, akkor, ha van, aki nem rest és a lefűrészelt tönköt beoltja steril csírával, akkor a tönk átszövődik, és 3-4 év alatt az egész farész lebomlik, mert a laskagomba föléli az anyagait - a tulajdonos pedig szép mennyiségű gombát szüretel. De ugyanez az eljárás ismert erdőirtásoknál is, amikor nagy energiaigényű lenne a hatalmas farönkök kitermelése.

- A nagyüzemi gombatermesztők vélhetően nem ezt a módszert alkalmazzák.

- A faanyagon való extenzív termesztés nem adott egyenletes termést, így elkezdtek különböző mezőgazdasági melléktermékeken kísérletezni, hogy azokon hogy terem a laskagomba. Az intenzív termesztés-technológia nem takar mást, mint a kiindulási alapanyagok olyan előkészítését, hogy azt a gomba micéliuma át tudja szőni, és azon termőtestet hozzon. Az úgynevezett  HTTV eljárás egy magyar szabadalom, 1970-ben jelentették be, és mára már 36 országban szabadalmaztatták. A HTTV a kutatók nevéből: Heltay Imre, Tóth Ernő, Tóth László és Véssey Ede tevődött össze. Az eljárás lényege, hogy a termesztési alapanyagot aprítás után 100 fok feletti hőmérsékleten sterilizálták, majd zsákokba töltötték és beoltották a steril körülmények között előállított szemcsírával. De van más magyar szabadalom is.

- Beszélne erről is?

- Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutatóintézetben dolgozott ki prof. Balázs Sándor, Kovácsné Dr. Gyenes Melinda, és Tóth László egy száraz hőkezelési eljárást. 1984-ben szabadalmaztatták. Fölszecskázott búzaszalmát tettek egy hőkezelő kamrába, ahol 100 fokon egy órán át száraz gőzzel hő kezelték, majd a forró szalma egy csigasorra került, és hideg vizet öntöttek rá. Mire a csigasor végére ért, egyrészt lehűlt, másrészt fölvette a termesztéshez szükséges nedvességet, a szaporító anyaggal becsírázták, és perforált polietilén zsákokba rakták. Szintén magyar a pasztörizálási eljárás is.

- Ez miben különbözik az eddigiektől?

- A fölszecskázott búzaszalmát vízzel belocsolják, közben átforgatják, és miután 2-3 nap alatt a szalma megszívta magát, 58-60 fokon hőkezelik. A különböző hőkezelési eljárásoknak minden esetben az a lényege, hogy a búzaszalmán lévő kórokozók és kártevők elpusztuljanak, hiszen vetélytársai lennének a laskagombának.

- Tehát három magyar szabadalom van, amire méltán büszkék lehetünk.

- Bármelyik országban termesztik a laskagombát, ennek a három eljárásnak az egyikét alkalmazzák, nyilván a helyi körülményeknek megfelelően. Az viszont már koránt sem biztos, hogy tisztában vannak vele: ez egy magyar fejlesztés.

- Az üzletek polcain laskagombát ritkán látni.

- A magyar fogyasztók nem különösebben kedvelik a laskagombát. Az emberek túlnyomó része fél is a gombáktól. Egyébként az itthon termett laskagomba körülbelül 90 százaléka friss gombaként exportra kerül. A magyar laskagomba nagyon keresett főleg a német, és az osztrák piacokon.

- Hogyan ajánlott fogyasztani?

- Rántva, pörköltnek, különféle ízesítésekkel kitűnő. A németek borjúhús gombának is nevezik, hiszen a rántott laskagomba, és a rántott borjúhús között ízben nem észlelhető minőségi különbség.

- Valóban van gyógyító hatása is?