Egészen apró dolog miatt pattant el a húr. Mondhatni a jéghegy csúcsának apró bütyke miatt. Alig 3 másodpercre kitakartak egy jogászt a képernyőről a köztelevízió hírműsorából, miközben a legigazabb magyar emberek egyike nyilatkozott éppen.
Születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek egy gyermekre. Évente átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek nevelése – legalábbis a Tárki kutatói szerint. Igaz a felmérés még 2007-ben készült, de a számok ma is hordoznak mondanivalót.
Magyarország gazdasági helyzete az elmúlt hónapokban kritikussá vált. A külgazdasági folyamatoktól erősen függő magyar gazdaság kevés mozgástérrel rendelkezik, hogy korrigálni tud-ja a világpiaci történéseket, a hazai gazdaságot pedig lebénítja a belső piac mozdulatlansága, a kereslet, foglalkoztatás alacsony szintje.
Az egészségügyi államtitkárság július végén meghirdette a szakorvos- és szakgyógyszerész-jelöltek számára kiírt ösztöndíjpályázatot. Öt évig nettó havi 100 ezer forintos támogatást kaphatnak azok a képzésüket kezdő fiatalok, akik vállalják, hogy tíz évig a magyar ál
lami egészségügyben fognak dolgozni, és nem fogadnak el hálapénzt.
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét. A megközelítés természetesen tudományos, szakmai, a küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a szerény szükségletek kielégítését.
Bizonyára valamennyien ismerik a laskagombát, de vajon halottak-e már arról, hogy nagyüzemi termesztéséhez három magyar világszabadalom is kapcsolódik. A témáról dr. Győrfi Júlia egyetemi docenssel beszélgettünk.
Magyarországon az elmúlt másfél évben a külső és belső egyensúly látványosan tovább javult, viszont visszaesett a fogyasztás, a beruházás és a GDP. A kiigazítás nemzetközi elismerést aratott, javította az ország hitelességét. Az új kormány szerény (talán a GDP 1-1,5%-ára kiterjedő) költségvetési mozgásterét a görög válság tovább szűkítette, majd ennek figyelmen kívül hagyása a minimálisra csökkentette. A június eleji súlyos kormányzati politikai, szakmai és kommunikációs hiba után már az idei célok kisebb módosítása is lehetetlenült, az EU és a pénzvilág a 3,8%-os államháztartási hiány tartását várja. Lazítás helyett szigorítás került napirendre.
Tudjuk, hogy Görögországban válság van. Hallani arról, hogy emelik a nyugdíjkorhatárt, átszervezik a nyugdíjalapot, átalakítják az adórendszert, befagyasztják a béreket. Erre még senki nem kapja fel a fejét. Ám van egy sor olyan intézkedés, melyről nem nagyon hallani, ugyanakkor a lényeg ezekben lakozik.
Gondban van a magyar gazdaság ezzel nem mondtunk újat. Tudjuk, hogy gazdaságunk már a nemzetközi válság kirobbanása előtt is igen nehéz helyzetben volt. Az okok széles skálán jelentkeznek: hatalma államadósság, túl-bürokratizált állam, a jogrendszer hiányosságai, korrupció, a költségvetés egyensúlyi problémái.
Egészen apró dolog miatt pattant el a húr. Mondhatni a jéghegy csúcsának apró bütyke miatt. Alig 3 másodpercre kitakartak egy jogászt a képernyőről a köztelevízió hírműsorából, miközben a legigazabb magyar emberek egyike nyilatkozott éppen.
Születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek egy gyermekre. Évente átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek nevelése – legalábbis a Tárki kutatói szerint. Igaz a felmérés még 2007-ben készült, de a számok ma is hordoznak mondanivalót.
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét. A megközelítés természetesen tudományos, szakmai, a küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a szerény szükségletek kielégítését.
- ahogy az érintettek látják a magánnyugdíj pénztárak ügyét
Veszélybe került a hazai mangalicaállomány, mert nagyon lecsökkent a az állatok száma lehetett olvasni, hallani a hírt.
Ketyeg az időzített bomba
Érdekes, most, hogy tilos a népszavazás, a bankok ellentámadásba kezdtek.
A kereskedelmi lánc lerövidítésével a helyi termelők piacra jutási esélyei növekednek. 
Magyarország a középmezőnyben van a nem teljesítő hiteleket tekintve a közép-kelet-európai régióban.
Azt írja a HVG: „Döntött a kormány: 130 milliót költ »visszafogott« ünneplésre.”
Magyarországon az elmúlt másfél évben a külső és belső egyensúly látványosan tovább javult, viszont visszaesett a fogyasztás, a beruházás és a GDP. A kiigazítás nemzetközi elismerést aratott, javította az ország hitelességét. Az új kormány szerény (talán a GDP 1-1,5%-ára kiterjedő) költségvetési mozgásterét a görög válság tovább szűkítette, majd ennek figyelmen kívül hagyása a minimálisra csökkentette. A június eleji súlyos kormányzati politikai, szakmai és kommunikációs hiba után már az idei célok kisebb módosítása is lehetetlenült, az EU és a pénzvilág a 3,8%-os államháztartási hiány tartását várja. Lazítás helyett szigorítás került napirendre.
Gondban van a magyar gazdaság ezzel nem mondtunk újat. Tudjuk, hogy gazdaságunk már a nemzetközi válság kirobbanása előtt is igen nehéz helyzetben volt. Az okok széles skálán jelentkeznek: hatalma államadósság, túl-bürokratizált állam, a jogrendszer hiányosságai, korrupció, a költségvetés egyensúlyi problémái.
RSS