Bács-Kiskun megyében a legrosszabb a helyzet: 72 településnek kell rövid időn belül megoldania a problémát, azaz az EU által meghatározott 10 mikrogramm/liter határérték alá csökkenteni az ivóvíz arzéntartalmát. Ha ez nem történik meg, akkor palackozott vagy zacskós vizet kell biztosítani a lakosságnak.

Több település vezetője már most vészharangot kongat: ezeket a költségeket nem tudják kigazdálkodni. Ők további haladékban reménykednek. Kérdés: meddig tart az egyre aggodalmaskodók türelme.

Kit terhel a felelősség? A különböző szervek egymásra mutogathatnak. Az egészséges ivóvizet az önkormányzatoknak kell biztosítania, a lakosság egészséges életéért az Egészségügyi Minisztérium utódszervezete, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a felelős, de a környezet, így az ivóvízszennyezés mentességérért a környezetvédelmi tárca. Viszont az ÁNTSZ végzi az ivóvíz egészségének ellenőrzését.

Ellentmondásos véleményeket hallani arról, hogy veszélyese egyáltalán, s ha igen, milyen kockázatai vannak az arzéntartalmú víz fogyasztásának.

Az egyik érintett megyeszékhely kórházának gyermekosztályán az elmúlt évtizedben végzett vizsgálatok összesítése megdöbbentő képet vázolt. Az arzénos vizet ivó gyermekek között gyakori az alkati torzulás, a bőrben a festéktúltengés, a túlzott bőrszarusodás, a tenyér és a talp nyirkosodása, a manduladuzzadás, a nyakmirigyek duzzadása, a vérképromlás, a felső légúti megbetegedés. A két legsúlyosabb következmény: a spontán vetélések és a halvaszületés gyakoriságának tragikus megnövekedése.

Már a 90-es évek elején is vizsgálódott az Állami Számvevőszék az arzéntalanítás céljából igényelt összegek felhasználása ügyében. Az e célra igényelt pénz jó része részben szakmai hibák, részben politikai döntések következtében „elfolyt.”

Az egyik megyei víz-és csatornamű vállalatnál a kapott összegeket egyéb fejlesztésre használtak fel, de volt, hogy személygépkocsikat, teherautókat, építőipari gépeket vásároltak belőle. Máshol a mentesítés terhére furattak új kutat – jóllehet továbbra is arzénes vizet kaptak a környékbeliek, hisz az új kút vize is ugyanolyan arzénos. Ez a „tévedés” például 13 millió forintba került.

Hogy mit tehet a lakosság? Egyre többen tartanak a káros mellékhatásoktól, viszont jócskán vannak olyanok is, akik az egészségük helyett a pénztárcájukat féltik, mert emelkedni fog a vízdíj, ha kiszűrik az arzént. A szkeptikusok meg azt mondják: a képlet egyszerű: az arzén okozta betegségek kezelése üzlet, az arzéntalanítás nem.

Mindenképpen fontos lenne tiszta képet kapni, és nem csak általánosságban beszélni, hisz senki nem tudja pontosan, hogy mely település, mely korosztály és milyen mértékű kockázatnak van kitéve. A tájékoztatáshoz mindenkinek joga van!

A türelmetlenek országos figyelemfelkeltő akció-sorozatot fontolgatnak: zacskózott arzénos ivóvizet kívánnak osztani az illetékes minisztériumok környékén, illetve a parlamenti büfében. Talán akkor majd történik valami érezhető elmozdulás az ügyben.

A legrosszabb a helyzet Eperjesen, ahol több mint ötszöröse az arzénszint az Unió által megengedett értéknek, de jóval átlépi a kijelölt szintet a Hódmezővásárhely, Makó, és Nagymágocs vizében lévő arzénmennyiség is.